Alapstatisztikák

A 2022-es választások esetében 8,2 millió fő volt választásra jogosult, ez nagyságrendileg hasonló lesz idén is. 2024-es statisztikák szerint 7 millió facebookozó, majdnem 3 millió Instagram felhasználó és 3,2 millió TikTok használó él hazánkban. Az összes választásra jogosult 46%-a követ pártot vagy adott párt online legnépszerűbb politikusát a Facebookon, Instagramon ez az arány 6%, a TikTokon pedig 8%. A magyarországi facebookozók 53%-a, az instázók 18%-a, a tiktokozók 20% követ politikai formációt a módszertan szerint. Látjuk, hogy a Facebookon a politikai szimpátiájukat kimutatók aránya jóval magasabb, mint a másik két csatornán. Ennek két okát is vélelmezhetjük. Az egyik, hogy ez a legrégebbi csatorna, több idő volt az építkezésre. Illetve a csatorna korfája idősebb a másik kettőnél, az idősebbek jellemzően politikailag aktívabbak a fiataloknál.

A 11 listaállítóból 5 formáció jutna be mindhárom vizsgált közösségi csatorna „parlamentjébe”, azaz érné el az 5%-ot csatornánként. Ez az 5 a Fidesz, a DK-MSZP-Párbeszéd, a Kutyapárt, a Mindenki Magyarországa Néppárt és a Tisza. Az LMP az egyetlen erő, aki egyik csatornán sem húzná be az 5%-ot.

A Facebookon 8, az Instagramon 6, a TikTokon pedig szintén 8 formáció érné el a parlamenti küszöböt.

Facebook „parlament”

A Facebook parlamentből a Memo, az LMP és a Momentum szorulna ki. A dobogó pedig a következőképpen alakulna: Fidesz 34%, Jobbik 15%, Második Reformkor 13%.

A Political Capital összesítése szerint 2024.06.01-es YTD Facebook költési adatok azt mutatják, hogy a politikai Facebook hirdetések 87%-át a Fidesz illetve a hozzá közelálló szervezetek költötték el hozzávetőleg 1,4 millird Ft értékben. A 2. legnagyobb költő itt a DK-MSZP-Párbeszéd trió (főleg a DK) 121 millió Ft-tal, 7 %-kal, a Momentum a 3. 38 millió Ft-tal, 2,3%-kal, a többiek pedig együtt 3% körül vannak.

Az anyagi erőviszonyok egyértelműek, követőszámra ezt mégsem tudja minden párt váltani, persze ehhez az is hozzátartozik, hogy a követőszám építése nem biztos, hogy fókusz, hiszen a Facebookon más célokkal is lehet hirdetni, illetve nem biztos, hogy ez minden pártnál vagy vezetőnél most történt. Illetve érdekes kérdés lehet, hogy azt az adatbázist, amit mondjuk korábban gyűjtöttek, mennyire aktivizálható jelen kampányban. Azt alapvetésnek tekinthetjük, hogy a Facebookon a kikövetések aránya nagyon alacsony. Így érdekes marketing kihívás lenne pl. a 219 000 követős MSZP követőtábort aktivizálni a DK-MSZP-Párbeszéd összefogás céljai mentén, tekintve, hogy az MSZP adatbázisának egy része akkor épülhetett fel, amikor még a szervezet kormányzó párt volt. Hasonlóan érdekes helyzet lehet a Második Reformkor esete. Ott a listánban Vona Gábor Facebook követőtábora szerepel mint legnagyobb Facebook tábor, de az ő követőinek nagyobb része akkor kezdhette el követni őt, amikor még a 20% körüli Jobbikot vezette. Általánosságban megfigyelhető, hogy a pártok egy része kevésbé használja ki a Facebook hirdetési funkcióit. Sokaknál rosszul néz ki a feedben, hogy a főbb üzeneteiken is alig van aktivitás, de többen nem használják például az esemény vagy a live funkciókat, amelyek érdemben támogathatnák a helyi mozgósítást például a kampányeseményekre.

Instagram „parlament”

Az Instagram a három vizsgált csatorna közül a leg apolitikusabb. Míg a Facebookon kb. 3,7 millió politikai oldal követőt találtunk, addig az Instagramon ez a szám mindössze 522 000. Itt 5 formáció is kimaradna az Insta „parlamentből”, ők a következők: Jobbik, LMP, Memo, Mi Hazánk és a Momentum.

A dobogón a Fidesz 45%, Magyar Kétfarkú Kutyapárt 19% és a Tisza 15%. Az Instagram elsősorban a képérzékeny felület, tehát izgalmas képi esetleg videós tartalommal lehet nagyobb érdeklődést kiváltani. Illetve a csatorna követőinek kb. 50%-a 35 év alatti Magyarországon 55 felettiek alig vannak, a Facebooknál a fiatalok aránya 40% körül van, és jelentős, 23% körüli az idősek aránya. A fiatalok pedig jellemzően kevésbé politizálnak. Míg a Facebook napjainkaban szórakoztató és hírcsatornaként is szolgál sokak számára, addig az Instagram elsősorban inkább a szórakoztatást, inspirálódást szolgálja. Feltehetően ennek tudható be részben, hogy a Kétfarkú Kutyapárt ilyen erős a csatornán. Az ő szórakoztató, sok esetben meme-szerű tartalmaik kompatibilisebbek a csatornával, mint a sok pártnál és politikai szereplőnél látható agyonbrandingelt, feliratokat tartalmazó képek.

TikTok „parlament”

A TikTok „parlamentből” három formáció szorulna ki. Ők a Jobbik, az LMP és a és a Második Reformkor. A dobogón pedig 28%-kal első a Fidesz, második a Mi Hazánk 18%-kal, harmadik a Mindenki Magyarországa Néppárt.

Érdekesség, hogy mindhárom dobogóst az egyik vezető politikus accountja repítette az élre, a Fidesznél Orbán Viktor, a Mi Hazánknál Toroczkai László, a Mindenki Magyarországa Néppárt esetében Márki-Zay Péter csatornája. A csatorna korfája még fiatalabb, mint az Instagramé, valamivel mégis politikusabb annál, itt 642 000 politikai csatornakövetőt találtunk. Megfigyelhető, hogy itt jellemzően párvezető személyiségek csatornája követettebb mint a párt, ahogy azt a dobogón is látjuk. A videós, személyes storytelling, a humor és a meghökkentés elemei mozgatják a kommunikációt ezen a csatornán. Illetve az is látszik, hogy a korai csatornaindulás, Toroczkai László 2020.12., Márki-Zay Péter 2021.06., MKKP 2020.06. illetve a gyakori tartalommegosztás jót tesz ezen csatornák követettségének.

Social parlament következtetések

Összességében elmondhatjuk, hogy a pártok számára nem a legfontosabb prioritás az online követőszerzés. Pedig a legtöbb csatorna megfelelő és költséghatékony remarketing megoldásokat biztosít a követők visszacélzására, ilyen szempontból tábor erősítő, mozgósító és üzenet átadó funkciója is lehetne a követők visszacélzásának.

Az a social követőszámokon, illetve a Facebook költéseken is látható, hogy a Fidesz jelentős lépéselőnyben van a többi formációhoz képest. De egy-egy csatorna hatékony használata múlhat a korai induláson, ami TikTok csatornáknál szembeötlő, a tartalom csatornaspecifikus használatán, pl. MKKP Instagram csatorna, réteg kommunikáción, pl. a Mi Hazánk kevésbé mainstream üzenetei, globális szervezetekkel szembeni szkepticizmusa. De sok esetben fontos a vezető politikus személyes brandje, pl. Orbán Viktor minden csatornán több követőt tudhat magáénak, mint a Fidesz.

A fenti eredmények nem mandátumbecslések, még csak nem is politikai erőviszony becslések, leginkább az egyes politikai erők csatornánkénti követettségét mutatják be, és azok feltételezett okait elemzik marketing szempontból.

Források

vtr.hu
Napoleoncat Facebook demográfia
Napoleoncat Instagram demográfia
datareportal.com
MRSZ magyar médiatorta 2024
Political Capital politikai Facebook költések 2024
hvg.hu
Explodingtopics TikTok demográfia