Mit jelent az RGB színmód?

Az RGB a "vörös, zöld és kék" színek rövidítése (Red-Green-Blue), és egy színmódot jelent, amelyet a digitális képek és képernyők megjelenítése során használnak. Az RGB színmód a leggyakrabban alkalmazott színmód a digitális térben. Ez egy additív, vagyis összeadó színkeverési mód – ellentétben a nyomdászatban használatos CMYK (kivonó) színkeveréssel.

Hogyan működik az RGB?

Az RGB színmód működési elve az, hogy a különböző intenzitású vörös, zöld és kék színeket kombinálva tudjuk létrehozni és megjeleníteni az összes többi színt. Ilyen színmegjelenítési módot használnak a számítógépes monitorok, televíziókészülékek és egyéb digitális kijelzők. Ebben a színmódban minden pixel három különálló színcsatornával rendelkezik: egy vörös (R), egy zöld (G) és egy kék (B) csatornával. Mindegyik csatorna egy adott színtartományt képvisel, ahol a 0 érték a szín hiányát, míg a legmagasabb érték (általában 255) a maximális intenzitást jelenti. Ezekből a vörös, zöld és kék pixelkombinációkból jönnek létre a digitális képek. Fontos, hogy mikor nyomtatásra kerülnek ezek a képek, akkor az RGB-ből CMYK (cián, bíbor, sárga, fekete) színmódba kell alakítani a fájlokat. Emiatt gyakori probléma, hogy úgymond más színt kapunk a nyomaton, mint ahogyan az a kijelzőn megjelenik. A CMYK színkeverés alatt a négyféle festék keverését értjük, míg az RGB esetén a fényforrásból származó fény színeinek összeadódásából jön létre a kívánt szín – ebből adódik az esetleges eltérés, hiszen két alapvetően különböző eljárásról van szó.
Nagy odafigyelést igényel például egy arculati kézikönyv vagy egy csomagolás tervezésénél, hogy a képernyőn szimpatikusnak és helyesnek ítélt színek a gyakorlati megvalósításkor is ugyanolyan (vagy legalább közel egyező) látványt nyújtsanak. Ez nemcsak egy adott cég logója, emblémája esetén elengedhetetlen, de egy olyan csomagolás esetében is, ahol egy tálalási javaslatot látunk: ki venné meg azt a gyorsfagyasztott hústerméket, amelyen az appetizer zöldes árnyalatú húsos falatokat kínál a vásárlónak? Tehát a technikai malőr nem csak esztétikai szempontból lehet káros, de funkcionális értelemben is csorbíthat az adott produktumon.