Gyakorlati tippek a videós tartalomgyártás területén történő eligazodáshoz

Ki emlékszik már arra, amikor a videós tartalmak még e-mail csatolmányként, valamely videó formátumban (pl. .wmv) terjedtek? Az irodákban komplett stratégiákat dolgoztunk ki arra, hogy a céges e-mail címekre becsapódó Szalacsi típusú videók hangját pont annyira halkítsuk le, hogy a karót nyeltebb vezetők ne, mi viszont még épp hallhassuk a content audio tartalmát a HD-nek egyáltalán nem mondható visual mellett oly módon, hogy a magunkba fojtott fuldokló röhögést lehetőleg senki ne észlelhesse a dobozmonitor mögött.

Aztán elérkezett az az időszak, amikor a videós tartalmak a videólejátszó programok világából átkapaszkodtak a videós, majd a közösségi platformok világába. Ehhez elsősorban az internetes sávszélesség általános növekedésére és az internetpenetráció megfelelő felfutására volt szükség.

Melyek a videós tartalmak előnyei?

A videós tartalom audiovizuális élményeket ad a nézők számára. Több érzékszervre, agyi területre hat. Gyorsabb érzelmi reakciókat tud kiváltani, mint az olvasott, szöveges tartalom. Napjainkban népszerűek a videós platformok, a rövid videós platformok. Ha ezeket nem látjuk el tartalommal, akkor egyszerűen kimaradunk a platform nyújtotta előnyökből.

Korábban a hangsúly a szöveges tartalmakon volt a tartalomelőállításban, ezek szerepe ma sem kevésbé fontos, sok esetben kiegészítik, „pozícióhoz segítik” a videós tartalmakat is a jól optimalizált szövegek.

Sok esetben halljuk azt, akár ügyfelektől is, hogy a videós posztok milyen sikeresek, és az algoritmusok most különben is azokat tolják jobban. Aztán felkerül a cég közösségi platformjaira a céges bemutatkozó videó, a lelkesebb alkalmazottak fele lájkolja, majd 17 megtekintés után csak akkor növekszik tovább a csekély szám, amikor meetingen még háromszor levetítik, és hosszasan azon lamentálnak, hogy mi lehetett a gond. Na de tényleg. Mi lehet a gond?

Tartalomválasztás

Amikor a „Hundeszka Kft-nek” elkészül az image videója, amelyen hat és fél perc terjedelemben mutatják be a deszkakészítés szépségeit, azzal nincs semmi gond. Bemutatható szakmai partnereknek, egy szakmai kiállításon, egy belsős meetingen a kollégáknak, egyszóval olyanoknak, akiket ez a téma lebilincsel, és egyáltalán értik, hogy miről is van szó a videóban. Viszont nem érdemes azt várni egy ilyen anyagtól, hogy olyan milliós megtekintéseket és reakciókat hozzon, mint egy népszerű FMCG cég vírusvideója egy olyan márkáról, amit kb. minden második ember ismer vagy használ.

Pedig, még légifelvétel is készült a gyárról. Végre lemostuk a porta előtti ablakot. Noch dazu ez az egész X millió Ft-ba került. És még mindig csak 20 megtekintésnél járunk. És abból 15-öt be tudunk azonosítani önbevallás alapján. Ezek a szembesülések valljuk be, viszonylag gyakran előfordulnak.

Ami működik belső körben, az nem biztos, hogy működik szélesebb körben is. Mielőtt útjára engedünk egy tartalmat, fel kell mérni a potenciális célcsoportot, a potenciális platformot, a tartalomnak a hangnemét, a szereplőit, a szinkronját, a formáját, és csak ezt követően érdemes elvárásokat támasztani a teljesítménye felé.

Platform és formátum

Sok cég esik abba a hibába, hogy a TV reklámját egy az egyben feltölti különféle platformokra. Míg a TV-s riportban azt olvassák a cég vezetői, hogy sikerült 1,25 ezer embert elérni a reklámmal a különféle csatornákon, addig a digitális csatornák összesített megtekintése pont a 250-et súrolja alulról. Ami a reklámblokkban, fizetetten működik, az nem biztos, hogy olyan platformokon, ahol a megnézés nem kényszerített, működni fog. A mérés metodikájának különbségeiről nem is beszélve.

Ha videós tartalmakat gyártunk, megvan már az ötlet, az elhatározás, a keret, a story, a szereplők, stb., akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen formátumban, milyen platformokra szeretnénk elkészíteni az anyagot, anyagokat.

Nyilván ez attól is függ, hogy milyen a stáb (pl.: mennyire profik, mennyire jók utómunkában, hány kamera forog), mit képes kihozni az anyagból.

Álló vagy fekvő?

Rögtön felmerül, hogy álló, vagy fekvő formátum kell? Ha legalább két kamera dolgozik, vagy olyan a technológia és a beállítás, hogy akár egy kamera anyagából vágható álló és fekvő formátum, akkor érdemes mindkettőt megvalósítani, mert vannak platformok, amik egyértelműen az álló videókat támogatják inkább, jellemzően a telefonos alkalmazásokon használtak (TikTok, Instagram pl.), de például egy hosszabb Youtube videó esetében a fekvő képet kellemesebb lehet nézni, főleg desktopon vagy TV-n. Készítéskor érdemes úgy kalkulálni, hogy legyen adott témáról álló és fekvő videónk is.

Milyen hosszú legyen a videó?

Ez sok mindentől függ, elsősorban a platform és a célcsoport befolyásolhatja a hosszt. Azt látjuk, hogy a rövid videós platformok elsősorban a TikToknak köszönhetően berobbantak. A rövid, ideiglenes formátumokat nagyobb közönség előtt talán a Snapchat indította el igazán, de a TikTok vitte igazán sikerre. Mind a Meta az Instagram Reels-szel, mind a Youtube a Shorts-szal adott választ az új kihívókkal szemben. De mielőtt leírnánk a hosszabb videókat, azt szögezzük le, hogy a rövid és a hosszú videó más műfaj. Másképp hat, mást tud.

A rövid videókat támogató platformokon az a fontos, hogy az első másodpercekben megnyerjük a hallgatóságot. Egy sűrű videófolyamban, különösebb kontextusba kerülés nélkül, ha az első pillanatban nincs meg a figyelem, a második pillanatban a néző már másnak a tartalmát nézi. Az ilyen felületeken a történet legfontosabb mozzanata az első mondat vagy cselekvés. Nem fér bele beköszönés, történetépítés, brandingelés.

A hosszabb tartalmak jellemzően a mélyebb történetmesélésnek kedveznek, és az elköteleződöttebb fogyasztóknak szólnak jellemzően. Míg a rövid videók viszonylag gyorsan bedarálódnak az éterben, a hosszabb tartalmak jellemzően lassabban, de mélyebben, és hosszabb ideig fejtik ki a hatásukat.

Egy kis táblázatban összeszedtük a legfőbb platformokat és hogy milyen maximális hosszúságú videók kerülhetnek fel ezekre.

Mire figyeljünk a gyártásnál?

Mindig nagyon pontosan tervezzünk előre. Felvételnél nincs idő kitalálni, hogy mi legyen, hogy legyen, főleg, ha nagyobb a stáb. De ha csak a szereplők és a magunk idejét raboljuk a felkészületlenséggel, az sem jó. A forgatásra legyen meg a storyboard, a teljes szövegkönyv, az esetleges szövegvariációk. A szereplőknek legyen ideje begyakorolni a szövegeket.

Ha nem profi színészekkel dolgozunk, és ez kisebb cégeknél gyakran előfordulhat, akkor érdemes a szereplőket még a forgatás előtt tesztelni. Lehet, hogy kész szöveget valaki szépen fel tud olvasni, de elmondani nem képes azt. Vagy nem tud rögtönözni. Vagy egyszerűen olyan zavarban van a kamera előtt, amit kamera nélkül egyáltalán nem mutatott.

A storyboard alapján készítsünk eszközlistát. Az eszközöket a forgatás előtt szerezzük be és a lista alapján készítsük össze azokat, hogy minden a helyszínen legyen.

A helyszínválasztás sem egyszerű feladat. Ha nincs profi hangtechnikánk, akkor például a kültér lehet veszélyes, zajos. Ha nem vagyunk jártasak a videózás terén, akkor készítsünk próbafelvételeket. Ha stúdiót bérlünk, ott ilyen veszélyek jó eséllyel nincsenek, de ott ügyelni kell arra, hogy beleférjünk a bérlési időbe. inkább kalkuláljunk rá pluszban, mintsem meg kelljen szakítani a forgatást.

A forgatás idejére, sőt, már a storyboardok készítésének idejére legyünk tisztában azzal, hogy milyen platformokra akarjuk feltenni a videókat. Van, ahol belefér a laposabb kezdés és a hosszabb történetmesélés, pl. a Youtube, de a rövidvideós platformokon a videó első 1-2 másodperce a legfontosabb.

Gondolkodjunk sorozatban, főleg, ha rövidek a videók. Általában valamely platformot szeretnénk ellátni tartalommal, jó esetben van tartalomstratégiánk, ehhez igazítsuk a gyártás gyakoriságát és hosszát. Néhány rövid videót nem érdemes leforgatni úgy, hogy pár nap múlva pótforgatásra van szükség. De azt is érdemes figyelembe venni, hogy a stáb és a szereplők is bírják erőnléttel a forgatást. Egy 5-10 perces anyag felvétele stábtól, szereplőktől függően elhúzódhat akár a többszörösére is. Ha több órányi anyagot szeretnénk rögzíteni, akkor érdemes legalább a felvételi idő duplájával kalkulálni.

Ha egy nap alatt akarunk több videót leforgatni, de azt akarjuk, hogy az éles anyagban ne tűnjön úgy, hogy egy darabban forgattunk le mindent, akkor érdemes csereruházatot hozatni a szereplőkkel és átöltöztetni őket.

Következő videós bejegyzésünkben a Magyarországon legnépszerűbb platformmal, a Youtube-bal fogunk foglalkozni abból a szempontból, hogy azt miként érdemes használni organikus videóterjesztés szempontjából.