Veterán generációnak, angol nyelvterületen silent vagyis csendes generációnak hívják az 1928-1945 között született embereket. Nevezik még őket háborús generációnak is, mivel ifjúkori élménykészletük meghatározó eseménye a II. világháború illetve annak utóhatásai. Ők részben a baby boomerek, részben az X-generációsok szülei. Magyarországon hozzávetőleg 570 000-en élnek még ebből a generációból, ezzel jelenleg a legkisebb sokaságot alkotó generációt jelentik. Nézzük, melyikek a veterán generáció jellemzői.
Veterán (háborús vagy silent) generáció
Milyen fontos értékeket követnek a veterán generáció tagjai?
Ennek a generációnak a tagjai a II. világháború előtt, alatt születtek, akkor élték meg a fiatalságukat. Éppen ezért fontos érték és hívószó számukra a biztonság. A háborús viszonyokon szocializálódva megtapasztalhatták az élelmiszerhiányt, sokan az éhezést. Jellemző rájuk, hogy tartalékolnak. Megfigyelhető volt, hogy a Covid ideje alatt túlvásárolták magukat alapvető élelmiszerekkel.
Személyes családi tapasztalat, hogy a II. világháborút megjárt dédapám kutat fúratott a pincéjébe, hogy minden esetleges vészhelyzetben legyen ivóvíz. Illetve az általa birtokolt ingatlanokban kialakított egy-egy titkos kis helyiséget, ahol el lehetett rejtőzni. Mivel jelenleg a Magyarországon élők többsége nem élt át háborús helyzetet, így ezeket az attitűdöket a többség ma már nehezen érti meg.
A biztonság iránti vágyukat és a digitális térben való nehezebb eligazodásukat használják ki például az unokázós csalók.
Fontos érték számukra a család. De a családfelfogásuk teljesen más, mint a ma fiatal korukban lévő generációké. Megtanulták azt például a háborús viszonyok között, hogy csak a legszűkebb körre számíthatnak. A távolabbi ismerősöket, lazább emberi kapcsolataikat a fontos döntésekben nem tekintik referenciacsoportnak. Sokuk sokáig magázódott vagy magázódik a saját gyermekeivel, a családi kapcsolataikat kor szerinti hierarchiába rendezve látják, az idősebb véleménye nagyobb súllyal esik latba számukra.
Életük jelentős részét diktatórikus vagy féldiktatórikus rendszerben élték le, ezért számukra a nyugati típusú demokratikus berendezkedés nem jelenti feltétlenül az alapértelmezést.
Milyen médiafogyasztás jellemzi a veterán generáció tagjait?
Korai éveit ez a generáció úgy élte le Magyarországon, hogy a médiát a rádió és a nyomtatott sajtó jelentette. Magyarországon a televízió 1957-ben kezdett állandó sugárzásba, eleinte egy csatornán. Ők még hallgatnak rádiót, például a közszolgálati rádiót, és nem csupán háttérzajként, hanem effektíve hallgatnak műsorokat. Sokuk számára még mindig a nyomtatott sajtó az elsődleges információforrás. Életük aktív szakaszát többségben úgy élték le, hogy nem állt rendelkezésre saját telefon. A háborús generáció körében az internetpenetráció nagyon alacsony, 5-6% körül alakul. Akik használnak internetet, sok esetben ők is idegenül mozognak a digitális térben. Bár a háborús időkben és az 50-es években hozzászoktak a bizalmatlansághoz, ahhoz, hogy elsősor magukra, esetleg a nagyon szűk körükre számíthatnak, a médiában megjelenő híreket kisebb kritikával, vagy kritika nélkül fogadják. Sok esetben alapértelmezés, hogy amit „megírt az újság”, vagy amit „bemondtak a TV-ben, rádióban”, az az igazság.
Melyek a veterán generáció fogyasztási szokásai?
A veterán generáció tagjai fiatal koruk egy részét háborús, szűkölködő viszonyok között élték. Felnőttkoruk nagyrészét pedig a szocialista hiánygazdaságban, áruhiányban. Ezekre szintén tudok személyes példákat hozni. Egyik nagyanyám mesélte, hogy gyerekkorában, a háború után nagyon szerény körülmények között éltek. Reggel otthon két főtt krumplit kapott, télen, mikor gyalog az iskolába ment, ez volt a kesztyűje, mert melegen tartotta a kezét. Később pedig ez a két krumpli lett az ebédje. Teljesen más megélt tapasztalatot, élménykészletet jelentett ez a szituáció, mint mondjuk a mai alfa generáció tagjainak az iskolába járási szokásai, akiket sok esetben kocsival szállítanak iskolába, csomagolnak számukra tízórait, vagy vásárolhatnak ételt az iskolai büfében vagy a menzán.
Tartalékoltak ételt a váratlan, betoppanó vendég számára. Életük jelentős részében nem volt telefon vagy internet, így a vendégek nem jelentkeztek be hozzájuk előre, mégis meg tudták, és meg is akarták kínálni őket.
A szocialista hiánygazdaság bizonyos árukat kiemelt státuszba emelt Magyarországon. Ilyen volt például a déligyümölcs. Személyes példát hozva másik nagyszülőknél gyerekkoromban (én korai Y generációs vagyok), főleg már a 90-es évek végén mindig furcsálltam, hogy banánból, narancsból, mandarinból karácsonyra úgy bevásároltak, hogy a fél utcát el lehetett volna látni déligyümölccsel. És ezt a tényt egyfajta diadalként konstatálták, pedig a 90-es években ilyen árukat minden gond nélkül be lehetett már szerezni a boltokban, de az ő alapélményüket meghatározta, hogy szinte egész aktív korú életükben a karácsonyi déligyümölcs beszerzés az komoly erőfeszítéseket kívánt.
A veteránok számára a biztonságon kívül érték a rendelkezésre állás, az, hogy valami van, megvan, elkészül. Többségük egész felnőtt korát olyan időszakban élte le, ahol fogyasztóként ki volt szolgáltatva a szolgáltatóknak, a boltosoknak. Nem volt széles választék, sok esetben egyáltalán nem volt választék, nem volt igazi piaci verseny, az értéket nem az jelentette, hogy valami az elvárt minőségben rendelkezésre állt, hanem az, hogy egyáltalán rendelkezésre állt. A szolgáltatásokkal kapcsolatosan elsősorban az az elvárás, hogy történjen meg, nem feltétlenül baj, ha nem teljesen olyan a végeredmény, mint az elképzelések. Sok esetben az tapasztalható, hogy veteránok megtisztelve érzik magukat, ha egy általuk kifizetett szolgáltatáshoz hozzájutnak, még akkor is, ha az nem az elvárt minőségben teljesül.
Pénzügyek területén a beosztás, a tartalékolás jellemzi őket. A generáció tagjai sok eseteben (főleg nagyvárosokban) komoly értékű, belvárosi ingatlanokban él, passzív módon ülnek komolyabb vagyonokon, esetlegesen alacsony nyugdíj mellett. Kevésbé bíznak a digitális technológiákban, magasabb a készpénzhasználat aránya esetükben, illetve sokan nem bankban, digitális számlán, hanem offline, otthonukban, készpénzben tartják vagyonukat.
Sok termék és szolgáltatás a biztonság hívószóval találja meg őket. Például a vitaminok, táplálékkiegészítők, biztosítások, egészségügyi szolgáltatások, temetési szolgáltatások (előre gondoskodnak a saját temetésükről.) Több mint 86%-uk legalább egy krónikus betegséggel él együtt.
Veterán generáció a munkahelyen
A generáció tagjai már inaktívak, legtöbbjük már nyugdíj mellett sem dolgozik. Sokan jóval korábban mehettek nyugdíjba, mint a ma, 2024-ben nyugdíjba menők. Míg a KSH adatai szerint a 2000-ben nyugdíjba menők (1943 körül születettek), átlagosan 57,4 évesen mentek nyugdíjba (nőknél pl. az 1940-ben születetteknél 55, a férfiaknál 62 év volt a nyugdíjkorhatár), addig a 2020-ban nyugdíjba menők (baby boomerek) ez az érték átlagosan 62,8 év, tehát a baby boomer generációra átlagosan legalább 5 évvel több aktív, munkában töltött év várt. A generáció többsége már 25-30 éve nyugdíjban van. Az 1925-ben született férfiakra átlagosan 45, a nőkre kb. 47, az 1945-ben született férfiakra átlagosan 57, a nőkre hozzávetőleg 62 év várható élettartam várt, a generáció élő tagjai ezt már jelentősen túlélték.
Források
Az öregségi nyugdíj igénybevételének átlagos életkora (KSH)
Krónikus betegségek Magyarországon (KSH)
Nyugdíjkorhatár alakulása
Várható élettartam Magyarországon (Wikipedia)
Magyar internetpenetráció (2021)
Steigervald Krisztián - Mindent a generációkról 2. (Friderikusz Podcast)
Steigervald Krisztián - Generációk és szakadékok (Friderikusz podcast)