Kik a baby boomer generáció tagjai?

A baby boomer generáció tagjai az 1946-1964 között született emberek összessége. Magyarországon őket szokás Ratkó gyerekeknek hívni. A Ratkó-korszak Ratkó Anna Magyarország népjóléti minisztere (1948-50), majd egészségügyi minisztere (1950-53) volt a Rákosi korszakban.

Nagyobb háborúk után jellemzően megugrik adott népesség növekedése. Ez egyrészt természetes folyamat, másrészt állami ösztönzők is szokták támogatni a háborúban odaveszett munkavállalói, illetve fogyasztói réteg pótlását. A Ratkó-korszak jelszava volt, hogy asszonynak szülni kötelesség, lánynak szülni dicsőség. A magyar népesség kiemelkedően népes generációja a boomerek korosztálya a mai napig. 2 050 000 embert számlálnak Magyaroszágon, náluk csak a Ratkó unokák, az X generáció tagjai vannak többen egy nüansznyian jelenleg, mivel közülük jelenleg többen élnek. Az ő gyermekeik közé tartoznak az idősebb Y generációsok is.

A mai generációk tagjaival szemben a boomerek fiatal korukban jellemzően két platformon voltak jelen, a családjukban és a munkahelyen. Általában ezt a két platformot élesen elválasztották egymástól, a munkahelyen kevésbé volt rájuk jellemző a barátkozás. Ez részben betudható annak, hogy fiatal koruk nagyrészét egy kemény diktatúrában, a Rákosi érában és a Kádár-kor keményebb időszakában élték le, az idegenekről sok esetben nem lehetett tudni, hogy ki a barát, és ki az ellenség? Ki az, aki esetleg besúgó.

A baby boomerek erős, addig nem látott törekvése volt, hogy a gyerekeiknek jobb legyen, jobb életet biztosítsanak nekik. A családban ez az a nemzedék, akik a veteránokkal ellentétben megengedték a gyermekeiknek, hogy tegezzék őket.

Milyen médiafogyasztás jellemzi a baby boomer generációt?

A baby boomerek az utolsó biológiai generáció, azaz ők azok, akiknél a nemzőképességi kor (konszenzus szerint 18 év) jelenti a generációs időszak végét. Az utánuk következők már média uralta generációnak számítanak. Az X generáció a TV, az Y generációé az internet, a Z generációt a közösségi média megjelenése formálja erősen. Ezek rövidebb, nagyjából 15 éves periódusok.
Magyarországon a TV sugárzás 1957. május elsején indult meg. A boomerek első nemzedékei még olyan körbe születtek, amikor nem volt televízió, de második felük is jellemzően olyan időszakban élt, amikor a televízió messze nem volt minden háztartásban. Ahol volt, ott is maximum egy. A tévézés közösségi élmény volt, vagy családon belül, vagy tágabb körben. A 60-as években is gyakori volt, elsősorban vidéken, hogy egy-egy tv-s házban többen összegyűltek. A TV tulajdonos pénzt kért a műsor nézési lehetőségért. Egy csatorna létezett, azon sem volt minden nap műsor. A választás lehetőségét a nézés és a nem nézés jelentette.
Az online világ az ő számukra 30+ évesen jött el. Gyerekkorukban egyáltalán nem volt elérhető az internet, sokuk még a munkahelyen sem használta. A boomer generáció magyarországi internetpenetrációja 60% alatt van, tehát egy jó 800 000 ember közülük egyáltalán nem online. Az internetezők mind felnőttfejjel tanultak bele a modern eszközök használatába, ennek megfelelően az ilyen irányú készségeik különböznek azokétól, akik már egészen kisgyerek korukban okoseszközöket nyomkodhattak.

Milyen fogyasztási szokásai vannak a boomereknek?

Gyerekkorukban nem volt már háború, de a háború utáni évek Magyarországon, főleg a kommunista diktatúra kiépülésének időszakában nem volt könnyű. Sok családot ért személyi veszteség, a háborúban. Sokakat ért komoly anyagi veszteség, akár a háborúban, akár a háború utáni államosítások során. Az 1955 előtt született boomereket elválaszthatjuk az 1956-64 között születettektől. Az első csoport élménytartományába erősen beletartozik a háborús újjáépítés időszaka, és a háború utáni felocsúdás. Ennek megfelelően ők optimistábbak, kevésbé cinikusak jellemzően, mint a második csoport.
Ők az első individualista nemzedék, ehhez nagyban hozzájárult a modern zene és zenefogyasztás térnyerése. A tömeges koncertek előfordulása a korban. Ez a generáció már kereste az élményeket, és nem csak a munka volt számukra az elsődleges prioritás.
Jellemző volt a kor viszonyaira, hogy nagyon kevés személygépkocsi volt forgalomban. Faluhelyen integettek az áthaladó autóknak. A 60-as évek elején 30 000 személygépkocsi volt Magyarországon. 2024-ben ez a szám 4 millió felett van.

A veteránoknál említettük, hogy bizonyos déligyümölcsök, például a narancs, banán esetében egyfajta kultusz alakult ki, mivel életük jelentős részében nem lehetett ezeket kapni hazánkban. A baby boomereknél ez már talán kevésbé van így, de egy személyes példával szeretném megvilágítani ezirányú viszonyukat. Az ő fiatal korukban is meghatározó élmény volt ez a szűkösség. A 2010-es évek elején Y generációsként marketingesként dolgoztam egy élelmiszeripari cégnél, ahol recepteket válogattunk valamilyen online tartalmi megjelenéshez. Májusi-júniusi időszakban kiválasztottam többek között egy banános receptet. A receptjeinket egy baby boomer generációba tartozó kolléganő fejlesztette, sütötte le, próbálta ki. Megtörtént a megjelenés, egyszer csak csörgött a telefon. A kolléganő hívott erősen felháborodva, hogy eper- és cseresznyeszezon közepén hogy lehet banános receptet ajánlani, ilyenkor senki sem eszik banánosat. Teljesen sokkolt kijelentése, nem is értettem a problémát. A boltokban van banán, aki szereti a banánt, az január 1-jétől december 31-ig vehet, süthet, ehet. De cseresznye, meggy, eper is fellelhető, ha más nem, konzerv, befőtt vagy fagyasztott formában egész évben. Számomra értelmezhetetlen volt, hogy valaki ne azt süsse, egye, amit éppen kíván. Ma már értem, ez az ő fiatalkori élménytartományába egyszerűen nem passzolt.

Baby boomerek a munkahelyen

A legtöbben már nyugdíjba mentek ebből a generációból, de egy részükre jellemző, hogy kiegészítő jövedelemként nyugdíj után is aktívak, dolgoznak. Ahogy korábban írtuk, kevésbé jellemző rájuk a munkahelyi barátkozás, a kollegiális viszony elválik a baráti és a családi kapcsolataiktól. A baráti kapcsolatok messze nem olyan fontosak számukra, mint az X, vagy az azután jövő generációk számára. A barátok nem jelentenek számukra platformot, mint a család vagy a munkahely. Fontos számukra a kor alapján meghatározott hierarchia, a munkahelyeken számukra a kor és a beosztás között volt összefüggés, adtak tiszteletet ilyen szempontból az idősebb kollégáknak, és elvártak tiszteletet a fiatalabbaktól. Számukra egyértelmű, hogy egy idősebb magasabb keresettel rendelkezik, mint egy fiatalabb kolléga. A családban hasonló az idősebbekre néztek fel, a fiataloktól pedig egyfajta tisztelettudó magatartást vártak el.

Esetükben masszívan jelen volt a nyugdíjas állás fogalma, azaz, hogy egész életüket egy, de legalábbis csupán néhány munkahelyen dolgozzák le. Ezt ösztönözte, hogy fiatal korukban jóval kisebb volt a mobilitás Magyarországon, illetve pusztán a koruk előrehaladtával nőtt a fizetés, és az érvényesülés lehetősége is könnyebb volt. Egy 1954-es BM rendelet értelmémen Magyarországon a személyi igazolványban feltüntették az adott személy munkahelyét, és ez a rendszerváltásig így is volt. Ez manapság elképzelhetetlennek tűnik.

Források

Ratkó-korszak a Wikipédián
Ratkó Anna a Wikipédián
Steigervald Krisztián előadása a Friderikusz podcast csatornáján
Baby boomerek a Wikipédián
Személygépkocsik száma Magyarországon
Személyi igazolvány a Wikipédián
Rendelet a személyi igazolvnyról