A hírlevél fogalma

A hírlevél egy marketing céllal elküldött tömeges e-mail üzenet, amelynek kiküldése meghatározott feliratkozói címzett listára történik. Legtöbbször rendszeres időközönként kerül kiküldésre, de alkalmi kiküldés is történhet.

A biztonságos, tömeges kiküldés feltétele, hogy hírlevél küldő e-mail szoftvert használjunk, ne hagyományos levelezőt.

Hírlevelet magánszemélyek esetében olyan embereknek küldhetünk, akik feliratkoztak hírlevelünkre, és elfogadták adatkezelési szabályzatunkat.

A hírlevél marketing célú. Vagy direktebb, esetleg közvetlen értékesítési céllal, vagy közvetettebb, márkaépítési céllal kerül kiküldésre. A hírlevél az online marketing mix egyik fontos eszköze.

A hírlevél segítségével tájékoztatja a címzetteit egy szervezet, vállalat vagy egyéni vállalkozó aktualitásairól, újdonságairól, ajánlatairól vagy egyéb releváns információiról. A hírlevelek célja lehet ügyfelek, tagok, dolgozók vagy érdeklődők tájékoztatása, az olvasók bevonása, vásárlásra ösztönzése, lead gondozás vagy a márkanév szem előtt tartása.

A hírlevelek hatékony eszközei az ügyfélkapcsolatok ápolásának, lehetővé téve a küldő szervezetek számára, hogy közvetlen kapcsolatot tartsanak fenn közönségükkel, informálják őket az új fejleményekről, és építsék márkájukat. A hírlevélfeliratkozók arányaiban jellemzően elkötelezettebbek a közösségi média követőknél, mind a márka iránti érdeklődés tekintetében, mind vásárlási hajlandóság tekintetében.

A hírlevél előnye a közösségi platformokkal szemben, hogy az adatbázis adott vállalkozás közvetlen kezelésében van, nem pedig egy köztes platforméban.

A hírlevél részei

Feladó

Megnyitás előtt ez az egyik olyan elem, amit lát levelezőjében a hírlevelet kapó személy. Fontos, hogy be tudja azonosítani a küldőt, ezért a saját márkanévtől, amelyet jó esetben feliratkozáskor megismert a feliratkozó, nem érdemes túlzottan eltávolodni. Manapság divatos személynevet tartalmazó feladóval kiküldeni a hírlevelet, mondván, ez növeli a személyesség érzetét. Megoszlanak a vélemények ennek hatékonyságáról. Érdemes lehet tesztelni közönségünket. De érdemes lehet vegyes megoldást is bálasztani, pl. "Személynév a márkanévtől" módszert alkalmazni. Ekkor a személyesség és a beazonosíthatóság is megjelenik a feladóban.

Tárgy

A tárgymező a másik olyan elem, amelyet megnyitás előtt láthat a hírlevelet megkapó fél. Talán ez az elem befolyásolja legmarkánsabban a megnyitási arányt. Ne legyen túl hosszú, tartalmazhat 1-2 diszkrét emojit. Tartalmazhat egy fontos információt, cselekvésre ösztönzést vagy kérdést. Perszonalizálható elemeket is tartalmazhat. Pl. keresztnevet, cégnevet, egyéb, az adatbázisunkban szereplő adatot.

Előnézeti szöveg

Az előnézeti szöveg a harmadik olyan elem, amit láthat a felhasználó, mielőtt megnyitná a hírlevelet. Nem minden levelezőrendszer támogatja. Érdemes ezt is rövidre, lényegre törőre, figyelem felkeltőre fogni. És számolni kell azzal, hogy nem mindenki látja majd a levlistáról.

Fejléc

Ez jellemzően a brand beazonosítását szolgálja, egy logó, egy sáv, esetleg szlogen. Nem minden levelező jeleníti meg a hírlevelek képi elemeit, ezért olyan információt ne helyezzünk el benne, ami nélkülözhetetlen a levél megértéséhez.

Megszólítás

Vegyük figyelembe a potenciális közönségünk preferenciáit, ennek megfelelően legyen közvetlen vagy épp hivatalos a megszólítás. Perszonalizáljunk, szólítsuk a nevén, keresztnevén, pozícióján, a cégnevén a címzettet, ettől személyesebbé válik az üzenet, közelebb fogja azt érezni magához a fogadó fél.

Folyó szöveg

Itt is vegyük figyelembe a potenciális közönségünk preferenciáit, ennek megfelelően legyen közvetlen vagy épp hivatalos a hangnem. Ügyeljünk arra, hogy a háttéren olvasható legyen a szöveg. Ne legyen túl hosszú a folyó szöveg. Az emberek nem szeretnek sokat bogarászni. Tördeljük, címsorokkal tagoljuk, a fontosnak vélt részeket emeljük ki. A levélben elhelyezett linkekkel tereljük a forgalmat igényeink szerint a hírlevélből.

Médiatartalom

A hírlevelet feldobhatják a médiatartalmak. Ne tömjük velük agyon a levelet, de jó, ha tartalmaznak valami színeset. Itt is vegyük figyelembe, hogy előfordulhat, hogy nem jelenik meg a fogadó félnél a kép. Érdemes a médiaelemeket (beleértve a fejléc képét is) ellátni alt texttel. Ez a legtöbb hírlevélküldő szoftverben elérhető. Ez lesz látható a levélben abban az esetben, ha nem jelenik meg a kép, illetve a felolvasó szoftverek is ezt a szöveget olvassák fel a kép helyett.

CTA

A call to action ösztönzően hathat az olvasókra. Érdemes erősebb színnel, nagyobb betűmérettel, akár gombként is kiemelni, és egyértelműen átadni az üzenetet, hogy milyen cselekvét várunk el.

Lábléc

Ez jellemzően a kötelező elemek helye. A küldő adatai, leiratkozási lehetőség. Jellemzően itt találhatók a social ikonok, ügyeljünk rá, hogy ezek működjenek, átkattinthatóak legyenek.